Összes oldalmegjelenítés

2011. április 1., péntek

Good Will Hunting



Úgy tűnik a Prizma Tv-t is fel kell vennem a repertoáromba, tudnak meglepetéseket okozni. Tegnap este véletlenül kapcsoltam oda, és éppen a Good Will Hunting ment. Ha én ezt tudom... Az nálam egy olyan alapmű, amit biztosan ajánlottam volna.

A Good Will Hunting-ot két gyerekkori, elválaszthatatlan jóbarát, Ben Affleck és Matt Damon írták, amikor együtt laktak hármasban Ben Affleck öcsikéjével. Kevin Smith (Stop-shop) segített nekik eladni a filmet. Az volt a kikötésük, hogy szerepelni akarnak benne, ami jó döntésnek bizonyult, hiszen ez tette őket igazán ismertté.  A filmet végül a Miramax vette meg, Gus Van Sant rendezte, aki ezért 1998-ban legjobb rendező oscar jelölést is kapott.

Will Hunting (Matt Damon) egy dél-bostoni munkásnegyedben nő fel. Dühös, vad, lázadó, féktelen, nem tud és nem is akar beilleszkedni a "normális" társadalomba, ugyanakkor intelligens, művelt, a matematikában pedig zseni szinten tengeti napjait. Legjobb barátja Chuckie (Ben Affleck), aki felismeri  a benne rejlő lehetőségeket és folyton agitálja, hogy hagyja el azt a helyet ahol élnek, használja ki a tehetségét és teremtsen magának jobb életet.

Will barátaival egy építkezésen gürcöl, mellékállásban az egyetemen takarít, eközben pedig szórakozásképpen megold egy olyan matek példát, ami a tanári karnak is négy évébe telt. Ekkor figyel fel rá Gerald Lambeau (Stellan Skarsgard) matematikaprofesszor, és amikor Will ismét összeütközésbe kerül a törvénnyel egy verekedésből kifolyólag, ő segítő jobbot nyújt neki. Cserébe azt kéri, járjon hozzá beszélgetni a matematikáról, valamint minden héten pszichiáterhez is kell mennie. Ha el akarja kerülni a börtönt, Will nem tehet mást, mint belemegy az alkuba.

A pszichiátert, Sean Maguire-t Robin Williams alakítja, Oscar díjat kapott ezért a mellékszerepéért. Will elfogyaszt pár pszichiátert, mire Seanhez kerül, akinek pár éve meghalt a felesége, és ezt a veszteséget nem tudta feldolgozni. Nehezen induló beszélgetéseik folyamán úgy tűnik egymást gyógyítják. Will megtanítja Seant újra élni, feldolgozni a traumát, Sean pedig megérti a fiú érzelmi küzdését, a dühének forrását, szépen lassan pedig csillapítja azt.

A film egyik legmegrázóbb mondata, amikor a pszichiáter addig ismételgeti Willnek a "Nem a te hibád" mondatot, míg az fel  nem fogja az igazi értelmét és a benne felgyülemlett feszültséget végre ki nem engedi magából.

Will természetesen szerelmes is lesz, és ezzel is nehezen birkózik meg, mint mindennel az életben, amihez túl kellene tennie magát félelmein.

Több szál tartja fenn az érdeklődésünket, egyik a szerelem, egy másik a matematikával kapcsolatban elért eredményei, sikerei, esetleges álláslehetőségei, a legfontosabb pedig, hogy a pszichológussal folytatott beszélgetései kapcsán végre elhiszi-e, hogy ő is megérdemel egy normális életet, vagy direkt megmarad egy alulfizetett, egész életében gürcölő munkásnak.

Vajon fel lehet dolgozni mély, gyerekkori traumákat? Vagy ezek örök életére befolyásolják az ember sorsát és nem lehet tőlük szabadulni? Ki lehet törni a megszokott környezetből, vagy gyermekkorunk mintája egy életre megbéklyóz és elveszi tőlünk a lehetőséget?

Csodás, közhelyektől mentes dialógusok hallhatóak a filmben, Matt és Ben korukat meghazudtoló mélységű forgatókönyvet hoztak össze. Természetesen Oscarral jutalmazták őket érte.

Nálam ez az alkotás 10/10, meleg szívvel ajánlom mindenkinek.



Jó szórakozást!
michaela

2 megjegyzés:

niqoe írta...

Koszonom az ajanlot! A film nagy kedvencem,de ha nem ismertem volna,akkor is kedvet kapnek hozza,olyan jo leirast kozoltel rola.
Varom a hasonlokat,
Eniko:)

michaela írta...

Köszönöm, nagyon jólesik amit írtál, főleg mert én nem éreztem elég jónak a bejegyzést:) Igyekszem még hasonlóakat írni.
Szép napot!
m